Ayrenn, a váratlan királynő (Aldmeri Domínium)

Ayrenn 612x234

Ebben a cikkben egy másik szövetséges vezetőt mutatunk be, Ayrennt, a váratlan királynőt, az Aldmeri Domíniumot uraló mátriárkát. Egy rövid történetben elmeséljük, hogyan vált Ayrenn egy kis hercegnőből a sziget királynőjévé.

Ayrenn – A váratlan királynő

Tanion, az Aldmeri Társadalomtudományi Egyetem igazgatójának tollából

Néhány bosmer és khajiit tanítvány úgy véli, hogy nem volt egészen összhangban minden nyár-szigeti altmer Ayrenn Királynő dicsőséges uralkodása alatt. Ez a mese ennél távolabb nem is állhatna a valóságtól! Mi, nemes elfek előszeretettel alkalmazzuk az udvarias viccelődéseket és a mesterkélt szójátékokat a hétköznapi beszédünkben, amit egyesek – akik számára még új az ősi, kifinomult kultúránk – esetleg félreérthetnek. Ezért készítettem egy rövid bemutató írást a szeretett alinori királynőnkről, melyben egyszerű, közvetlen stílusban mesélem el a történetét, hogy az Aldmeri Domínium új szövetségesei számára is érthető legyen.

Az altmerek, akárcsak az alinori királyi család tagjai – természetesen – a Nirnt létrehozó istenektől származtatják magukat. Ayrenn édesapja, a nagy múltú Hidellith király sokáig volt Nyár-sziget nagyszerű uralkodója. Nagyon jó példa az elf hagyománytan tiszteletére, mivel minden döntését a Szokásjog Tekercseiben foglaltak alapján hozta.

Amikor eljött az idő, a Tekercsekben leírtak alapján Hidellith király felesége, Tuinden asszonyság életet adott egy gyermeknek, akit a Szokásjog alapján Ayrennek neveztek el. Ayrenn hercegnő a Másodkor 555. évében, Második Termés ötödik napján született – kedvező dátumon, de most megkímélnélek titeket ennek megindoklásától, mivel nem rendelkeztek azzal a tudományos háttérrel, amivel teljes mértékében megértenétek az összefüggéseket. Azt azonban elhihetitek, ha azt mondom, hogy egész Nyár-sziget, Auridon és Artaeum ötvenöt napon keresztül ünnepelte a születését.

Megjósolták, hogy egyszer Ayrenn hercegnő majd véget vet a nyugtalan, zavaros időszaknak, amelyben született, és ez így is lett. Fürge volt, okos, könnyedén elsajátította a tanítói óráin tanultakat, és már kiskorában gyakran előfordult, hogy nem szokványos látásmódban közelítette meg a tananyagot. Sőt, néha annyira lekötötték az önálló tanulmányai, hogy napokra eltűnt. Ezekből a kirándulásokból aztán meglepően nagy tudással és jelentősen fejlettebb képességekkel tért vissza.

Egy napon, 563. Estcsillag havában a teljes alinori királyi család összegyűlt a Kristálytoronyban, hogy megünnepeljék Ayrenn felvételét a Sapiarch-ok Labirintusába, ahol altmeri uralkodói gyakorlatot és hagyománytant tanult volna a szükséges 3555 napon keresztül. Valahol a Palota és a Torony között azonban nyoma veszett, és az igazságosztók által elrendelt 17. fokozatú nyomozás ellenére sem találták sehol. A Sapiarch-ok viszont azt jelentették, hogy eltűnésének éjszakáján rengeteg jel és ómen tűnt fel, a Hölgy csillagképe mintha a Táltost lovagolta volna meg, miközben a Nagy Csillagvizsgáló megfordult, és egy fiatal sas bukkant fel Felfedező Topal szobrán.

Amikor eljött az idő, Naemon herceget, Ayrenn legidősebb öccsét nevezték ki Alinor trónja örökösének, és 565-ben felvételt nyert a Labirintusba. Naemon, akárcsak az apja, született hagyományőrző volt, mesteri érzékkel rendelkezett a Tekercsekben elrendelt szertartások és öröklői kötelezettségek betartásához. S valóban, amikor Hidellith király 580-ban felemelkedett az Aetherius-ba, Naemon herceg azonnal elkezdett felkészülni a 88 napig tartó Koronázási liturgián elmondásra kerülő beszédjére, amelynek során átvette volna apja helyét a trónon.

Végül, egy istenien dicsőséges napon váratlan esemény történt! A valenvadoni Velyn-kikötőben az a hír járta, hogy Ayrenn hercegnő már úton van Auridonba egy hattyúhajón! Nagy kíváncsisággal, sietve indult Óerődbe az alinori királyi udvar, hogy köszöntsék őt, és pont időben meg is érkeztek, hogy váratlan visszatérése pillanatának szemtanúi lehessenek. Ayrenn hercegnő kijelentette, hogy legidősebb örökösként kész átvenni az alinori trónt, és a fő igazságosztó meg is erősítette az erre való jogát. Ayrennt királynővé koronázták 580. Fagyhullás hetedik napján.

Néhányotok talán hallott néhány vad történetet Ayrenn hercegnő azon kalandjairól, amelyeket a Nyár-szigettől távol töltött idő alatt élt át – például egy darabig első tiszt volt egy anvili kalózkapitány hajóján, dunmernek álcázta magát, hogy elolvashassa az Indigó Tekercseket Necrom csarnokaiban, kicselezte a rihadi derviseket a saját kardtáncuk során, és még a széltetői Lánghajú Mabjaarn királynőt is legyőzte egy ivóversenyen. Biztosíthatlak titeket, hogy az összes történet és mítosz csupán a képzelet szüleménye, badarság. Királynőnk végig hagyománytanból és szokásjogból készült fel a saját, önálló tanulási módszerével.

Már a trón átvétele után hozott néhány újdonságot csodás országunk politikájába – de ezt már kedvező születési dátumán megjósolták, így a Sapiarch-ok egyöntetűen jóváhagyták reformjait. Látjátok hát, kedves tanítványaim, Ayrenn vitathatatlanul Nyár-sziget királynője volt, és minden helyesen és törvényszerűen zajlott le – ahogyan annak a rendje és módja.

Tetszett a történet? Szólj hozzá a TES Online fórumában! Regisztrálni természetesen nem kötelező.