Senchal

Innen: Elder Scrolls Lapok

Senchal (más néven Senchel) Elsweyr tartomány nyolc legnagyobb városának egyike, a Quin'rawl-félsziget legnagyobb településeként és Pellitine fővárosaként működik. Senchal közismerten egy hírhedt, mégis befolyásos kikötőváros Tamriel déli részén. Tele zsúfolt bazárokkal és csordultig töltött szabadtéri piacokkal. A benépesült kikötőben mindenféle kalóz és csempész megtalálható, akik a Déli-tenger és a Topal-öböl túloldalán működnek. Senchal Elsweyr eredeti tizenhat királyságának egyike volt, kikötőiről és tengerjáró népéről ismert.

A város elrendezése és földrajzi adottságai[szerkesztés]

Senchal a délvidéki esőerdőkben és a Pellitine vízgyűjtőterületén található, stratégiai okokból épült a Quin'rawl-félsziget partmenti felvidékén. A régió lakossága főként a Senchal régióban él, mind a városban, mind pedig a közeli South Guard kikötővárosban. Senchal Sound-ot szórványosan lakják az időnként felbukkanó örvények és vízörvények miatt. A város az öbölre néző dombtetőre épült, amelyet a Senchal-palota koronáz meg. Maga a főváros tarka sokaságot mutat szabadtéri piacokkal, bazárokkal és kőépületekkel, amelyek mind a központi tér körül, kör alakban terülnek el. Ahogy a belváros szertefoszlik a külterületen, sáncvárosok és a sok tűzvész romjai éktelenkednek. Elhelyezkedése miatt Senchal számos bűnöző találkozóhelye, csempészáruk elosztója, friss holttestek lelőhelye, melyek megérettek Sload begyűjtésére. Senchal-ban több városrész található, melyek mindegyikét klánok vezetik. Ide tartozik a kikötői negyed, a Dagi büszkesége, a Kancsal-Szem, de a leghírhedtebb a Black Kiergo néven ismert földalatti nyomornegyedek, a Knahaten influenza forrásai, ami egykor Elsweyr-ben kitört. Senchal több település szomszédságában van, közülük az egyik a Déli Gárda nyugatra.

A Senchali Királyság és a Második Birodalom[szerkesztés]

Hasonlóan a többi nagyvároshoz, Senchalt is sok éve a Merethic korszakban alapították, mint a mai Elsweyr tizenhat királyságának egyikét. Neves tengerjáró népek és hajós klánok alapították, akik a város alapjaként szolgáló kikötőt támogatták. A város növekedésnek indult, amikor a lakások és vállalkozások elkezdtek kialakulni, de miután ezek az épületek lángra kaptak, a város áttért a kövek használatára építészetében. Senchalban kialakult egy osztályozási rendszer a becsületes és a becstelen kereskedők megkülönböztetésére. Ezekből a kaszt előnyeiből nem részesülőkből lettek Black Kiergo újkori nyomornyedeinek banditái és útonállói. Abban az időben a királyságok közötti hatalom a holdak fázisaitól függően változott. Például, amikor a holdak szembenálltak (újholdak), a Senchal Királyság került előtérbe az egész földön. Ezek a királyságok harmóniában éltek együtt, gyakran együttműködve és egymás erősségeit felhasználva. Ez 1E 2260-ban megkezdett trassiai pestisig volt így, amikor ezen királyságok elestek és lassan két királysággá olvadtak össze. Senchal megsemmisülését azon emberek rettegésének tulajdonítják, akik a Black Kiergo nyomornegyedeivel kezdve felégették az épületeket, hogy meggyilkolják a betegeket. Ami Senchaltól megmaradt, az a Pellitin Királyságba került.

Senchal a pestis utáni években virágzásnak indult, a város fizikai és társadalmi újjáépítése eredményesnek bizonyult. Míg Black Kiergo folytatta becstelenségeit, maga a város Pellitine fővárosává vált, mivel akkoriban ez volt a legnagyobb város. Jóllehet a klánhoz tartozás már nem volt a hatalom mércéje, csak az, hogy milyen mértékben járult hozzá a közösséghez, ezt a mintát átvették a Bretonoktól és a Császáriaktól. Ettől függetlenül Senchal-ban a politikai helyzet igazságos és szilárd volt. 1E 2920-ig a várost az őrült király, Dro'Zel és hitvese, Hasaama királynő egy párként kormányozta, akik szoros kapcsolatban álltak a második birodalommal. Dro'Zel király aljas vezető volt, ismert különc természetéről és magas kapcsolatairól. De a legszörnyűbb, minden képzeletet felülmúló cselekedete Molag Bal megidézése volt Gil-Var-Delle város elpusztítására. Idővel Dro'Zel király az akkori császár, III. Reman Cyrodiil csatlósává vált, így megerősödött a kapcsolat a Királyság és a Birodalom között.

A politikai változás azonban sokkal nehezebbé vált az Elsweyr Konföderáció megalakulásával, Eshita pelitinai királynő és Keirgo anequinai király között 2E 309-ben. Azóta a tartomány békeidőkre jellemző állandósága eltolódott két, eszményeiben különböző nemzet közötti nagyhatalmi harc felé, amely külföldi közbeavatkozással fenyegetett. A feszültséget később a Senchalban bekövetkezett tömeges botrány fokozta, a Nagyúr, Versidue-Shaie meggyilkolása 2E 324-ben, a város palotájában, ahol egy Morag Tong néven ismert erősödő csoport a nevét a Nagyúr vérével írta le. Mielőtt a család tanácsot kérhetett volna a Nagyúrtól, a tartományi zűrzavar elérte a csúcspontját. Így a főváros, Ne Quin-al bukásához és a királyi család lázadók általi lemészárlásához vezetett 2E 326-ban. A bukás közepette Senchal népe visszatért mai hagyományaihoz és társadalmi struktúrájához, hogy erős maradjon. Egészen a két évszázaddal későbbi katasztrófáig.

Senchal és a Knahaten influenza[szerkesztés]

2E 560-ban a Knahaten-influenza Black Marsh mélyéről kezdett terjedni, amíg el nem érte Black Kiergo szkóma-odúját. A Senchal klán vezetői tagadták az infulenzát mint toxint a szkómában, azonban hamarosan elterjedt Dagi büszkeségében és Kancsal-Szem-ben, amíg el nem hagyta a várost, Alabastert, ahonnan a tartomány egész területére átterjedt. Hasonlóan a trassiai pestishez, itt is a csőcselék elégetését tekintették megoldásnak és a nyomornegyedeket a földig rombolták, ám a tűz nemcsak a város egész területén terjedt el, hanem a közeli régióba is, bekerítve a szomszédos Déli Gárdát. Néhány embert megölt a betegség (köztük volt Z'har Tuslaz szenchali kormányzó és a királyi Pellitine vérvonal tagjai), míg mások a füsttől és a gőzöktől haltak meg. Sok évbe telt, mire Senchal teljesen felépült a pusztításból, miközben el volt vágva Tamriel többi részétől.