Hóelf

Egy solstheimi riekling

A Kúszó gleccser egyik lakója.

A falmerek vagy hóelfek a merek (elfek) egyik fajta, akik Tamriel kontinensén éltek.

A falmerek, sok más elfhez hasonlóan, büszkék voltak a szokatlanul jó mágiahasználati képességükre. Nagyon jól ellenálltak a fagynak, mivel a bőrüket egy vékony réteg kékes-fehér jégréteg borította. A lakásaik felépítése ismeretlen számunkra. Az egyetlen, általunk ismert fegyver, amit használtak, az a Hóherceg dárdája, amit A Hóherceg bukása c. könyv ír le. Azt beszélik, hogy ez a Hóherceg sírjában található a többi kincs közé keveredve. A dárda el tudta szívni az ellenségeiből az életet és az erőnlétet, majd egy erős fagyos csapással végzett velük. Nagyon sok kalandor próbálta már megtalálni a sírt, de mindük elbukott. A falmerek energetikus nép voltak, de mellé maguknak valók is, így nagyon keveset tudunk róluk.

Történelem

Úgy hírlik, hogy a falmerek Égkoszorú, a kontinens legészakibb részének eredeti lakosai voltak, akiket végül legyőztek az északiak és átvették a helyüket. A zsebkalauz Égkoszorúval foglalkozó fejezete a hóelfeket egy helyi babonaként említi, akiket az északi falusiak a sok balszerencse miatt okolnak.

Nagyon keveset tudunk róluk. Nincsenek megmaradt városaik, és könyvük is csak egy maradt fenn (l. lentebb). Vég nélkül harcoltak az északiakkal, mivel az utóbbiak éppen terjeszkedő hadjárataikat folytatták. Ez abban az időben volt, amikor az északiak és a dunmerek Vvardenfellben háborúztak. A falmerek Vvardenfell szigetétől északra, Solstheimen is megjelentek.

Négy különböző feltevés létezik a faj eltűnését illetően. A skaalok úgy vélik, hogy az idegesítő rieklingek valójában a falmerek leszármazottjai. Ezzel ellentétben a holló-sziklai altmerek azt gondolják, hogy a rieklingek csak egyszerű hógoblinok, és a hóelfek pedig keveredtek más elf fajokkal. A A Hóherceg bukása c. könyv, amit egy sírdombon találtak, úgy tűnik, hogy a második elméletet erősíti; ebben leírja a Hóherceg elestét, miközben az északiak ellen harcolt a moesringi csatában.

A harmadik feltevés szerint még az is elképzelhető, hogy kiirtották a falmereket, és ha így van, akkor az valószínűleg az előbb említett nép volt, akik agresszíven terjeszkedtek. Egy tudós, aki körülbelül Nerevarine idején Solstheimbe utazott, hogy felkutassa ezt a meghatározhatatlan fajt, felfedett néhány bizonyítékot a létezésükre. Még Égkoszorúig is elment, ahol úgy gondolta, hogy többet is megtudhat róluk.

Végül pedig néhányan azt hiszik, hogy egy érdekes faj, akiket jégharcosokként ismerünk, és a Kúszó gleccser jeges barlangjaiban élnek, lehetnek a falmerek elveszett fajának utolsó fennmaradtjai. Ők kékes, jeges bőrű emberfajták valahol az elfek és az orkok között, és nem állnak szóba idegenekkel