CsK:Vivec 36 leckéje 31. prédikáció

Innen: Elder Scrolls Lapok

Vivec 36 leckéje 31. prédikáció
A Tribunal harcos-költő isten-királyának tanításai igazán elszánt hívei számára. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy nem fordítóink vesztették el józan eszüket (bár időnként kis híján...). Az olvasás során elszenvedett esetleges szellemi károsodásért nem vállalunk felelősséget! A 31. kötetben Vivec megunja a szörnyek keresését, és visszatér kedvenc templomába írogatni. A kötet elolvasása atlétika képzettségünket fejleszti.

Sok év eltelt Resdayniában, és a dwemerek főpapjai készen álltak a háborúra Veloth uralkodóival. A Vezér ez idő alatt Ayem férje lett, és a Hármasság első szentje. Vivec beleunt a csatákba a fiaival és lányaival, és így félbeszakította azt, hogy megtalálja őket.

A Vezér így szólt a feleségéhez.

- Hol van Vivec, a tanítóm? Én szeretem őt, annak ellenére hogy egyre hidegebb. Az ő siránkozásai, már ha annak lehet őket nevezni, az egész országot megváltoztatták. Újabban alig lehet megtalálni Velothban. Az emberek sötétekké válnak emiatt.

Ayem megszánta bajban lévő férjét és elmondta neki, hogy a Hármasság kardja kisebb szörnyekkel harcol, amelyek fellelkesültek a dwemerek által, ahogy azok dolgoztak az ő sárgaréz ostromgépeiken. Ő magába olvasztotta a Vezért és megmutatta neki, hogy hol van a mestere.

ALMSIVI, vagy legalábbis a megjelenése, amelyre Vivec választatott, a Hamis Gondolatok Templomának Litánia Termében ült a csatája után a Furulyás-és-Tilinkós ogrékkal a Nyugati lankákon. Elkezdett írni, újra, az Órák Könyvébe. Először föltette a Víz Arcát, mellyel szét tudja választani az Öreg Templom bronzát az Új kékjétől, és örömmel látott neki az íráshoz. Eztán egy másik tollat húzott ki a Nagy Holdból, később jelezvén annak halálát. Így tudta leírni az igazságot a halandókról. S végül felidézte a gránátalma-lakomát, ahol ő arra kényszerült, hogy elvegye Molag Balt, hogy megszilárdítsa az ázott szentírásokat, hasonlóan Mephalához, és hogy fekete kezekkel írjon. Így írt:

"Legutóbb, amikor kihallottam a hangjából az enyhe türelmetlenséget, én megtanultam kontrollálni magam és engedni mások akaratának. Később, mikor el mertem vállalni a szentelt tüzet, rájöttem, hogy nem volt egyensúly az ET'ADA-val. Ők hazugok voltak, elveszett források, és a legtöbb, amit tehetek, hogy ezt józanul tolmácsolom. Az emberek igényeivel együtt. Én a könyörület székében ülök és ítéletet mondok, az éber méltóság és a fokozott megjelenése vagyok a vele született belső kényszernek. Csak itt kételkedhetek, ebben a könyvben, a vízben írva, s bővülve, hogy tartalmazza a gonoszságot."

Ekkor Vivec ráöntötte a tintát erre a szakaszra, hogy befedje azt (a laikus olvasó számára) és inkább ezt írta:

"Keress meg a befeketített papíron, vértezetlenül, a befejező díszletekben. Az igazság olyan, mint a férjem: ütésre tanított, megtelt szabályokkal és zajjal, dörömböléssel, súlyos, egy nehézkesen készített vázlat, s a leckéket csak a buzogány által tanulta. Ha hagyjuk, hogy halljanak engem, akkor meg lesznek ütve, s akkor hagyjuk, hogy meghaljon néhány a hamuban a csapástól. Hagyjuk, hogy megtalálják őt meggyilkolva a megvilágosodás által, öklözve mint egy áruló dinasztia, mert, ha egy óra aranyból van, akkor egy halhatatlan titkos kód vagyok. Én a Végzet Dobjának tulajdonságaival bírok, kiválasztva azok által, akik a világ közepén élnek, hogy viseljem ezt a koronát, ami visszhangzik az igazságtól, s én vagyok a megcsonkított messiás."

A szavak vége ALMSIVI
Kata

Előző: Vivec 36 leckéje 30. prédikáció

Összefoglaló: Vivec 36 leckéje

Következő: Vivec 36 leckéje 32. prédikáció