CsK:Tyronius tekercse
Félek, mire megkapod ezt az írást, én már a halál karjaiban leszek. Örülök, hogy nem vagy itt a támadásnál. Túlerőben vannak, öt élőhalott jut egy emberre. Nem tudom, hogy jutottak be! Mi épp fosztogattuk a halál ezen házának csarnokait, amikor bezártak minket. Egyedül voltunk. Csak én, Pegasai, Jonis és Luven. Akkor megláttuk az első hullámot, ami feltűnt mögöttük! Nincs ötletem, hogy hogyan tudtak minket így meglepni. Olyan volt, mintha a semmiből tűntek volna fel. Valahogy összeszedtük magunkat. Sokáig és keményen küzdöttünk, egészen addig, amíg már alig tudtuk tartani fegyvereinket. Jonis volt az első, akit levágtak. Testvérem, régi barátunk, Jonis, a szemem láttára halt meg a legborzalmasabb módon. De tudd, egy harcos férfi becsületével hunyt el! Nem győzhetünk ebben az ütközetben. Pegasai még mélyebbre küldött engem a kriptába. Nem láttam Luvent, de hallottam halálsikolyát valahonnan a kriptából. Menedékre leltem ebben a fő temetkezési fülkében. Itt vagyok a Goristól kapott esedékes fizetségünkkel. Ő nem fogja megkapni azt élő kezeimből. Kitartok, amíg Pegasai eljön értem, vagy amíg azok az átkozott csontharcosok eljönnek, hogy végezzenek velem.
Elköteleztük magunkat, hogy megoldjuk a feladatot, amit Goris adott, életünket egy hajszálra helyezzük, mivel jutalmat ígért érte. Átkozott leszek, ha ezt megússza! Testvér, ha ideérve nem találsz mást, mint a holttestemet, remélem, tanulsz valamit végső levelemből. Bosszuld meg bátyádat és bízó társaidat, hogy lelkeink békében nyugodhassanak! Gorist egy kriptában találod Tel Morában. Mi fosztogattunk és rejtőzködtünk az alkalmi sírhelyekben, de az a bolond a kriptában él enyhítő társaságával. Tudta nélkül kovácsoltam egy kulcsot, ami illeszkedik kriptájának bejáratához. Gorisnak nem kellett volna és nem is szabadott volna bevégeznie utolsó tettét. Elárult és kihasznált minket. Bosszulj meg, fivérem! Bosszulj meg!
Élj sokáig és mindig légy jó egészségben,
Tyronius
