CsK:Tekercs (Cann)

Innen: Elder Scrolls Lapok

Tekercs (Cann)
A Reszkető-szigetek Cann, Arénájában található csalódott hangvételű levél, melyből kitűnik, hogy a helyet valójában egész más szándékból alakították ki, és a "résztvevőket" egész más célból gyűjtik össze, mint azt ők gondolják, s valójában csakis önmaguknak köszönhetik halálukat.

Legkedvesebb testvérem!

Egyszerűen nem értem. Mindig ilyen helyről álmodtunk a kidolgozott látványosság számára, s végül megtaláltam. Ebben a romban hatalmas, többszintes szobák vannak, amik kiválóan alkalmasak a látványosságra, s rögvest meggyőztem a fivéreimet és nővéreimet, hogy költözzünk ide. Mégis, a kidolgozott látványosság sosem ment a terv szerint. Talán te elmondhatnád, hol számítottam el magam. Engedd meg, hogy lépésről lépésre végig vezesselek a folyamaton.

Először megszerezzük a szerencsés résztvevőinket. Őszintén, bármit megadnék, hogy a helyükben lehessek, de meg tudom érteni a pillanat hevületében érzett kétségbeesett tiltakozásukat és izgatottságukat. Többnyire a mocsárból kell őket összeszednünk, de vannak, akiket könnyebben tudunk begyűjteni a közeli utakról.

Miután visszatérünk Cannba a résztvevőkkel, mindegyik külön kamrát kap, ahol felkészülhetnek az eseményre. Minden szobát ellátunk a legfinomabb borokkal és sajtokkal, a kényelmes felszereléshez pedig a parasztos stílusú ágyak is hozzátartoznak. A személyes intézőm mindegyiküket meglátogatja nem sokkal a megérkezésük után, és megkérdezi, mit varratnának a látványosságra, de mindig csak páncélt akarnak. A raktáraink tele vannak a legfinomabb selymekkel, bársonnyal, bőrökkel - mégis, honnan vegyek nekik láncinget?

Minden résztvevő kap tintát és papírt, hogy gyakorolhassa a prózai előadásmódját, de a viselkedésüket egyszerűen nem tudom felfogni. Látnod kellene, micsoda szörnyűségeket vetnek papírra! Hosszas búcsúzkodás a szeretteiktől, mintha valami pestistől haldokolnának, vagy vérszomjas átkokat szórnak a társaikra. Ó, azokról nem is beszélnék, akik művészeknek tartják magukat. Gondolom, az ő írásaik felkészíthettek volna arra, hogy mi fog történni, fivérem - mert ekkor kezdtek a dolgok igazán bizarr árnyalatot ölteni.

Minden alkalommal, a kidolgozott látványosság napján, miután mind alaposan belakmároztunk szaftos húsokból és pikáns sajtokból, a résztvevőket kikísérik a kamrájukból a lelátóra, ahol mind türelmetlenül várjuk a bizonyára izgalmas látványosságot, de sosem ez történik. Az első alkalom után eltávolítottuk a dísznek szánt fegyvereket a falakról, erre bármivel, ami a kezük ügyébe került - botokkal, kövekkel, borosüvegekkel, egyszer pedig egy csonttal, amit a résztvevő a kamrájában reszelhetett meg - csaptak össze, hogy kibelezzék egymást. Mi lehet az oka, hogy ha férfiakat egy hétre elzárunk, hogy írjanak és bort iszogassanak, akkor gyilkos hangulatuk támad, ahelyett, hogy szeretve ölelgetnék egymást?

Egyszerűen nem értem, fivérem - mindig azt hittük, hogy a kidolgozott látványosság a legnagyszerűbb nyilvános örömforrás lesz, erre minden esetben vérfürdőbe torkollott. Talán itt az ideje visszaköltöznünk Gyönyörbe, és feladni az álmainkat.