CsK:Tal Marog Ker kutatásai
Szüretvég, Harmadkor 172. éve
Chimere, a Direnniek mágusmestere és idézője:
Chimere Graegyn a nagyra törő Direnni klán alkalmazásában állott. A Direnniek hatalmuk nagyságára daedrákkal való szövetkezés útján tettek szert, mely igen jövedelmező, ám kockázatos módja az érvényesülésnek. Minden bizonnyal Chimere volt a legokosabb és legbecsvágyóbb a Direnni idézők közül. Még ahhoz is volt mersze, hogy megpróbálja kijátszani Lord Dagont - és sikerrel járt. Sikeres cselvetése eredményeként Dagon Oblivionba kényszerült. Azonban távozása közben Dagon visszavágott a halandónak, aki így rászedte. Chimere-nek egy korábbi megállapodás értelmében ígérete volt arra, hogy örökké fog élni szeretett városában, hol mindig barátai és népe vidám kacagását hallgathatja. A megállapodás szavait kiforgatva Dagon kiragadta az aprócska Caecilly-szigetet (egy kis sziget Északláp partjaitól nem messze), és kihajította a puszta űrbe. Chimere barátai és népe azonnal meghaltak, de kísérteties kacagásuk megmaradt, hogy tovább kísértse Chimere-t. Ő maga örök életre kárhoztatott, arra, hogy lassanként megöregedve, köszvénytől kínozva és lebénulva elmélkedjen arról, milyen következményei vannak, ha valaki vakmerően szembeszegül a sorssal, és egy daedra nagyurat merészel rászedni.
A Megmentő bőr mellvértje:
A Lord Malacath által készített páncél varázslatos tulajdonsága, hogy visszájára fordítja az esküszegő csapását. Chimere rászedte Dagont, hogy tegyen esküt az Erők ellenében egy olyan dologra, amit esze ágában sem állt betartani. A Megmentő bőr mellvértje kellő ideig visszaverte Dagon heroikus dühödt rohamát ahhoz, hogy Chimere véghez vihesse saját támadását - egy ráolvasást Dagon "Protonímájára" (azaz Valódi Ősnevére). Sajnos Malacath sok ajándékához hasonlóan ez a páncél is egyszerre áldás és átok. Viselőjét rendkívül sebezhetővé teszi ugyanis a mágikus támadásokkal szemben, így viselése csak néhány különleges alkalom esetén javasolható.
Dagon protonímája:
Chimere egy ráolvasásban használta Dagon protonímáját, hogy életre hívjon egy varázslatot, mely rövid idő alatt Dagon minden erejét kiszívja. Chimere azonban nem számolt azzal, hogy Dagon ellenálló-képessége, ha meg nem is állíthatja, de lelassíthatja a folyamatot. Ennek következtében Dagonnak még maradt annyi ideje, hogy megátkozza Chimere-t korábbi megállapodásuk feltételeinek szó szerint való teljesítésével. Mielőtt a ráolvasás hatására a semmibe foszlott volna minden ereje, Dagon inkább az egészet ebbe az átokba sűrítette. Ennek eredményeként a Caecilly-szigetet a puszta űr nyelte el, lakói az utolsó szálig irtózatos kínhalált haltak, Chimere pedig arra kárhoztatott, hogy örökké ott éljen legmerészebb álmának e romjai között.
A Vadászat rítusai:
[hiányzó oldalak]
Az Ártatlan Préda Áldozati Kápolnája:
Chimere úgy hiszi, Dagon, hogy gúnyt űzzön belőle és fokozza fájdalmát, az Ártatlan Préda Áldozati Kápolnájának helyévé tette a Caecilly-szigetet. A bűverő által készült zöld kristályképződmény az egyetlen épület a szigeten, mely azóta készült, hogy az kiszakadt Tamrielből és elnyelte az űr.
A Lándzsa:
Keserű irgalom lándzsáját feltehetőleg egyetlen halandó avagy halhatatlan sem képes kézbe fogni, kivéve azokat, akik magukat a Vadászatnak szentelték vállalva annak szigorú kötelmeit. Ám Chimere arra a megállapításra jutott, hogy bár a Lándzsa ereje hatalmas, azonban közel sem végtelen, és hogy bizonyos bűvölt tárgyak - például a Malacath által készített Megmentő bőr mellvértje - varázsereje képes megvédeni annak halandó vagy halhatatlan viselőjét a Lándzsa ártó energiájától.
