CsK:Nirngyökér levél

Innen: Elder Scrolls Lapok

Nirngyökér levél
Egy botanikai konferencia egyik igen érdekes előadása a nirngyökér különleges tulajdonságairól és veszélyeztetettségéről - avagy "A talaj ásványianyag-tartalmának hatása a nirngyökér ökológiai toleranciatartományának megváltozására" - avagy "Mér világít most kéken, ha azelőtt sárga volt?"

Ezzel elérkeztünk következő témánkhoz, a Nirngyökér néven ismert világító gumóhoz.

Bár ez a különösen szívós gumós növény majdnem mindenütt nő, ahol számottevő mértékű víz van jelen, rendkívül ritka, és úgy hiszem, nemsokára ki is hal. Én magam még sohasem találkoztam egyetlen bütykös hajtásával sem, hiszen ritka látvány a Cyrodiilt keresztülszelő utakon. A neves Császári Növénygyűjtő, Chivius Regelliam feljegyzései szerint a Nirngyökér valaha, virágkorában mindenütt megtalálható volt az országban, de gyanúja szerint egy kataklizmatikus esemény súlyosan visszavetette fejlődését. Habár sok tudós visszautasítja a feltevést, miszerint az Első Kor 668-as Nap Halála katasztrofálisan befolyásolta a növény életét, Chivius úgy gondolja, a Nirngyökér egész családfája sérült az egy teljes évig tartó sötétség miatt. Amíg más növények hajlamosak "más módokat találni", addig a Nirngyökeret titokzatos mágikus természete különösen érzékennyé tette a klímaváltozásra. Lehet, hogy ez a helyzet, lehet, hogy nem, mindenesetre az igaz, hogy a bizonyítottan észlelt Nirngyökerek száma az évek múlásával egyre csökken.

Chivius tanulmányaiban az a leginkább zavarba ejtő, hogy úgy írják le a növényt, mint sárgás derengéssel rendelkező gumót. Ennek ellenére a mai Nirngyökerek lágy kék, vagy kékesfehér színben derengenek. Sajnos, mivel a Nirngyökeret Chivius kora óta napjainkig nem sokat tanulmányozták, nem ismert, hogy mikor és miért jelent ez meg. Ma az én feltevésem, hogy a Nirngyökér, bár csak egy növény, megérezte az őt fenyegető kihalást, ezért a fennmaradás érdekében megváltoztatta saját természetét. Az egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a mai Nirngyökérnek, ami alátámasztja ezt az elméletet, hogy képes megélni a föld alatt is, minden fény nélkül. Bár igaz az, hogy általában csak a moha és gomba nő ilyen körülmények között, tulajdonomban van két aláírt tanúvallomás olyan emberektől, akik láttak már Nirngyökeret mély barlangokban. Chivius terjedelmes feljegyzései ugyanakkor egyszer sem tesznek említést föld alatt növő Nirngyökérről. De hát hogy lehet ez? Hogyan lehet, hogy egy felszíni növény hirtelen elkezd olyan új helyeken felbukkanni, amik radikálisan különböznek normál előfordulási helyeitől?

A válasz, alkímista társaim, benne rejlik Chivius feljegyzéseiben. Bár hatalmas mennyiségű időt eltölt a Nirngyökérrel a laboratóriumban, az egyetlen dolog, amit elmulasztott kellőképpen behatóan megvizsgálni, az a termőföld. Mint azt már korábban megállapítottuk, Chivius úgy gondolta, hogy a Nap Halála, a Vörös-hegy kitörése hozzájárult a Nirngyökér hanyatlásához. Egyetértek vele. Kiegészítésként annyit tennék hozzá a feltevéshez, hogy a hamu, amely egy teljes éven keresztül hullott az égből, elkeveredett a földdel, és a növény mágikus tulajdonságainak köszönhetően hozzájárult a már említett változások kialakulásához. A hamu egyfajta katalizátorrá vált, kényszerítve a Nirngyökeret, hogy megváltoztassa felépítését. Bár nagyon kevés hamu maradt meg azokból a sötét időkből, elvégeztem pár kísérletet Vvardenfellről kapott újabb keletű mintákkal. Kevés vagy semmi mágikus tulajdonságot nem mutattak, olyat semmiképpen, ami ilyen mértékben hatással lehet egy növényre. Mindamellett a normál hamuban ritkán előforduló hamusó valóban rendelkezik meglehetősen erős mágikus képességekkel. Valójában úgy hírlik, hogy néhány dunmer hasznosítja e képességeket arra, hogy kikúrálja a sorvadást, amely sok évvel ezelőtt terjedt el államukban. Úgy hiszem, ez a mágia, összeolvadva a Nirngyökér saját mágiájával, okozta a radikális változásokat... lényegében a gumó "meggyógyította önmagát".

Bizton állíthatom, hogy a feltevéseim kapcsolódnak egymáshoz. A növénynek a túlélés volt az érdeke, és ehhez elpusztítójának egy melléktermékét használta. A természetben még egyetlen növény sem járt ilyen közel a teljes átalakuláshoz. Véleményem szerint a Nirngyökér viszonylag rövid idő alatt elérte azt, ami más fajoknak évmilliókba telne.

Bármi legyen is a helyzet, egy dolog biztos: a Nirngyökér jó úton halad a kipusztulás felé. Hatalmas kiaknázatlan potenciálokat rejt a varázsital készítéshez, amelyhez hasonlót napjainkban nem találni. Javaslatom az, hogy fordítsuk tőkénk egy kis részét egy expedícióra, hogy további tanulmányozás céljából gyűjtsünk ebből a gyökérből. Gondos átolvasás céljából vázoltam fel nektek ezt a feltevést a Szimpózium ezen szekciója utánra. Kérem, jól gondoljátok át e javaslatot, mielőtt késő lenne, és a Nirngyökérből nem marad más, csupán emlék.

Köszönöm, hogy időt szakítottatok rám.

Doro