CsK:Morrowind rövid története
Írta: Jeanette Sitte
a bevezetésből
Veloth, a legendás próféta vezetésével a dunmer ősök kiváltak az altmer kultúrából, ami napjaink Nyár-szigetének felel meg, és megérkeztek a Morrowind régióba. A korai időkben a dunmer népet sokat sanyargatták északi tengeri rablók. A szétszóródott dunmer törzsek megerősödése vezetett a mai nagyházak elődjeihez, kiűzték az északi elnyomókat és sikeresen álltak ellen a további portyázási kísérleteknek.
A törzsek, ősök iránt érzett imádatát idővel felváltotta a Templom törvényszékének teokráciája, majd a dunmer nagy nemzetté nőtt, amit Resdaynnak neveztek. Resdayn az egyike volt az utolsó provinciáknak, amik behódoltak Tiber Septimnek. Miként Feketemocsarat, Resdaynt sem sikerült sosem katonai erővel teljes egészében meghódítani, viszont Morrowind tartomány békés úton, szerződéssel egyesült a birodalommal.
Majdnem négy századdal a birodalmi légió érkezte után Morrowind még mindig megszállt terület, bábkirállyal az élen. Mindennek ellenére a birodalom meghagyta a helyi kormányzat legtöbb hagyományos hatáskörét az öt nagyház Uralkodó Tanácsának...
a Vvardenfell körzetről
3E 414-ben, Vvardenfell vidék, korábban birodalmi védelmet élvező Templomi terület, újraszerveződött Birodalmi provinciális körzetté. Vvardenfell ügyeit a Békeszerződési Egyezmény megkötése óta a Templom intézi. Néhány nagyház kivételével a törvénykezés is a Templom kezében van. Vvardenfell korábban fejletlen és lakatlan terület volt, ám amikor a Templom évszázados kereskedelmi és letelepedési tilalmát Morrowind királya visszavonta, megindult a birodalmi telepesek és a dunmer nagyházak áramlása Vvardenfellre, hogy a régi településeket felújítsák és újakat építsenek.
Az új területet felosztották. Létrejöttek a Redoran, Hlaalu, Telvanni és a Templom körzetek. Mindet elkülönülve irányította vagy a helyi háztanács vagy a papság, ugyanakkor mind felett Dren herceg és az Ébenszívi Körzeti Tanács bír tanácsadói és jóváhagyási joggal. A helyi törvények a háztörvények és a birodalmi törvények keverékéből álltak össze, és végrehajtásukról a házak őrei és a légió katonái gondoskodtak. A Templom körzetben a Templom és a birodalom törvényeinek végrehajtói az ordinátorok. A Templom még mindig a többség vallásának letéteményese, ám a Kilencek hitét a légiók védik és birodalmi hittérítők terjesztik.
A Templom körzethez tartozik Vivec városa, a Szellemkapu és minden szent vagy szentségtelen helyszín (beleértve a sorvadásos területeket is a Szellemgátnál), valamint Vvardenfell minden lakatlan és vad területei. Gyakorlatilag ez a körzet tartalmazza Vvardenfell minden olyan területét, ami nem tartozik a Redoranhoz, Hlaaluhoz vagy Telvannihoz. A Templom makacsul küzd körzete minden fejlesztési lehetőségéért, többnyire sikeresen.
A Hlaalu-ház egyesülve a birodalmi telepesekkel nagy erőkkel fogott bele a letelepedésbe és építkezésbe. Az újjászervezés utáni évtizedekben Balmora és az Ascadiai-szigetek vidéke stabil gyarapodásnak indult. Teljesen új településként létrejött Caldera és Pelagiad, és a légió minden erődjét kibővítették, hogy nagyobb létszámú csapatokat lehessen elszállásolni.
A rendszerint konzervatív és elszigetelődő politikát folytató Telvanni-ház meglepően agresszív terjeszkedésbe fogott és jóval meghaladta az egyébként hagyományos toronyfalvak méretét. Semmibe véve a többi ház, a Templom, a Herceg és a körzeti tanács tiltakozását, Telvanni telepesek betolakodtak a Templom számára fenntartott vadonba. A Telvanni tanács hivatalosan tagadta, hogy köze lenne ezekhez a szakadár letelepedőkhöz, de nyílt titok, hogy ezek a telepek az ambiciózus Telvanni varázsló urak biztatását és támogatását élvezik.
A Templom nyomására a konzervatív Redoran-ház rendületlenül ellenállt a terjeszkedésnek a saját körzetükben. Ennek eredményeként a Redoran-házat és a Templomot az a veszély fenyegeti, hogy a sokkal agresszívebb és terjeszkedőbb Hlaalu és Telvanni érdekeltségek politikailag és gazdaságilag a háttérbe szorítják.
A birodalmi közigazgatás sok kihívással néz szembe a Vvardenfell vidéken, de a legkomolyabb ezek közül a nagyházak rivalizálása, a hamuföldi nomádok ellenséges viselkedése, a Templom belső konfliktusai és a vörös-hegyi sorvadás. A Vvardenfell erőforrásaiért folyó küzdelem a nagyházak, a Templom és a birodalmi érdekeltségek között bármikor háborúvá szélesedhet. A hamuföldiek portyáznak, karavánokat fosztanak ki, és gyilkolják a földjükre tévedt idegeneket. A Templom pedig sikertelenül próbálkozott elnémítani saját berkein belül a bírálatokat és a reformok követelését.
De a legsúlyosabb problémát az a fertőző betegség jelenti, amit a Vörös-hegy sorvasztó viharai hoznak. Vvardenfellt és egész Morrowindet régóta fenyegeti a legendás Dagoth Ur gonoszsága és a Vörös-hegy alatt fészkelő hamuvámpír törzs. Századokon át a Templom képes volt megfékezni ezt a fenyegetést a Szellemgát segítségével, de mostanában a Templom forrásai kiapadóban vannak, és a Vörös-hegy fenyegetése egyre intenzívebb. Ha a Szellemgát megszűnik, temérdek sorvadással fertőzött szörny fog özönleni Vvardenfell városaira és falvaira. Ekkor a birodalomnak nem lesz más lehetősége, ki kell ürítenie a Vvardenfell vidéket, prédául hagyva ezzel a kórnak és a romlásnak.
