CsK:Elfelejtett feljegyzés
Reszkető kézzel írom e sorokat. Az őrök a nyomomban vannak, és nincs hová fordulnom. Hamarosan a Rózsatövis Csarnok ajtajához érnek, és semmi sem akadályozhatja meg, hogy visszavigyenek abba a szörnyű börtönbe. Nem tudom, hogy találtak rám; talán az áruló Delgariun műve. Akárki is mondta el nekik, hogy a házadban rejtőzöm, bizonyára jól ismert mindkettőnket. Tudom, hogy Delgariun szemet vetett rád, és elsősorban ő vádolt engem, hogy elküldhessen abba a nyirkos lyukba a Birodalmi Városba. Ő lesz az. Óvakodj tőle, szerelmem. Álnok, és csak a kincshez akar hozzáférni. Nem adtam át az őröknek, és nem fogom átadni neki sem. A Rózsatövis Csarnokban rejtettem el. Emlékszel arra a játékra, amivel gyerekkorunkban játszottunk, miközben átszaladtunk a csarnokon? Emlékszel a fejtörőre, amit kitaláltunk? Ez volt a titkos kódunk:
"Két testem van, bár a kettő eggyé vált. Minél nyugodtabban állok, annál gyorsabban futok."
A kulcsot a kincshez a válasz nyitja. Vigyázz rá, szerelmem. Ezzel elszökhetsz Delgariun elől. Ne izgasd magad, egyszer már megszöktem, megszököm ismét. Hamarosan együtt leszünk, s a napfény ránk ragyog majd.
Daravyn a szürke
Harmadkor 227