CsK:Dwemer történelem és kultúra

A Elder Scrolls Lapok wikiből

Dwemer történelem és kultúra
Összegyűjtött esszék
A dwemerek történelmével és kultúrájával foglalkozó gyűjtemény első fejezetét olvashatjuk az alábbiakban, ami "A dwemerek ősi meséi" sorozatról, annak írójáról és látásmódjáról mesél. Kiderül miért nem hasonlítanak az "Ősi mesék" sorozat dwemerei az egykor élt legendás faj valódi tagjaira.

1. fejezet: Marobar Sul és a dwemerek banálissá tétele a népi műveltségben

írta Hasphat Antabolis

Habár Marobar Sul ősi dwemer történeteiről egyértelműen lerántották a leplet az I. Katariah kori tudós társaságok, a Birodalom középosztályai számára mind a mai napig állandó olvasmányt jelentenek, és nemzedékek óta hozzájárulnak az iskolásokban a dwemerekről kialakult képhez. De mit bizonyított ez a hosszadalmas (és furcsamód elégtelen) kötet a nyilvánosság részére? Hogy képes kivívni a tudósok gúnyos kritikáját, és az olvasók megvetését?

Mielőtt megvizsgálnánk a kérdést, egy rövid összefoglalót tartok szükségesnek "Ősi mesék" eredetéről és későbbi karrierjéről. Először a Másodkor 670. éve körül adták ki, az Első Cyrodiili Birodalom bukása és Tiber Septim felemelkedése közötti Interregnumban. Eredetileg komoly tudományos munkának állították be, ami a gwylimi egyetem levéltárában végzett kutatásokon alapul, és abban a kaotikus korban ezt készpénznek vették. (Ami a dwemer kutatások szegényes állapotát mutatja azokban az években.) Keveset tudni az íróról, de Marobar Sul valószínűleg Gor Felim álneve volt, egy akkori termékeny ponyvaregény szerzőé, akiről ismert, hogy több álnéven is tevékenykedett. Míg Felim többi munkája - hála az égnek - elveszett, ami kevés megmaradt belőle, egyezik "Ősi mesékével" mind nyelvezetben, mind hangsúlyban (vö. Lomis, "Szöveges összehasonlító elemzése Gor Felim: Feltételezett árulás és Marobar Sul: A dwemerek ősi történetei című művének). Felim egész életében Cyrodiilben lakott, s könnyed szórakoztató műveket írt a birodalom régi fővárosának elitje számára. Hogy miért döntött úgy, hogy a dwemerek ellen fordítja a tollát, nem tudjuk, de az világos, hogy a "kutatása" csupán annyiból állt, hogy összegyűjtötte a parasztok niben-völgyi történeteit, és dwemer köntösbe bújtatta őket.

A könyvet kedvelték Cyrodiilben, és Felim további köteteket vetett papírra, míg hét részes nem lett a sorozat. "A dwemerek ősi meséi" tehát helyi híresség lett Cyrodiilben (jelenleg a 17. kiadásnál tart), mire a történeti erők arra ösztönözték Tiber Septimet, segítse elő a belsőföldi irodalom elterjedését a földrészen. Marobar Sul véleményének terjedését a dwemerekről megállította az emberek faji alapon álló nacionalizmusa, ami még nem csitult el.

A dwemerek ezekben a történetekben meseszereplőként, könnyed fantázia szülte lényekként jelennek meg, de általánosságban "épp olyanok, mint mi". Talán kissé különcök, de semmi félelmetes vagy veszélyes nincs bennük. Hasonlítsuk össze ezeket a korai ragada legendák dwemereivel: egy titokzatos, hatalmas faj, akik képesek engedelmességre bírni a természeti törvényeket; akik eltűntek, de talán mégsem mentek el. Vagy a legősibb északi mondákban: istenkáromló szertartásokat használó rettenthetetlen harcosok, akik szentségtörő műveleteikkel kiűzték az északiakat Morrowindről. Marobar Sul dwemerei sokkal inkább megfeleltek a korszellemnek, mivel akkoriban az embereket tekintették a teremtés koronájának, a többi fajt pedig oktalan barbároknak, vagy az emberek tökéletlen, gyámságra áhítozó változatainak. Ősi mesék tökéletesen beleillik az utóbbi táborba, ami megmagyarázza, miért foglalkoztatja oly kitartóan a közvéleményt. Marobar Sul dwemerei sokkal barátságosabbak és kellemesebbek, mint az igazi dwemerek, kik titokzatos igazi természetét csak most kezdjük megérteni. A közvélemény a könnyebb, egyszerűbb változatát akarja ennek az eltűnt fajnak. Abból, amit megtudtam a dwemerek kutatásával töltött évek során, rokonszenvezek ezzel a nézettel. Ahogy a következő tanulmányok megmutatják majd, a dwemerek a mai modern látásmódunk számára meglehetősen ellenszenvesek voltak, többféle tekintetben is.


Vik