CsK:Az alkimisták dala

Innen: Elder Scrolls Lapok

Az alkimisták dala
A dwemerek ősi meséi, V. kötet
Egy bravúros fordítású költemény a Dwemerek ősi meséi sorozatból, rövid kommentárral kísérve. Az alkimisták vetélkedéséről olvasva saját alkímiai képzettségünk is növekszik.
Írta: Marobar Sul

Maraneon király alkimistájának odalett az állása,
Mikor vad szelek szárnyán szerte szállt szállása.

Kevert-kavart, merthogy az volt az ő dolga,
Kormos folt most már régi jó laborja.
A király keresi, kutatja utódját,
Főzetekhez értő, szerkotyvasztó csókát.
De csak olyat keres, kinek esze éles,
Kétbalkezeseknek ajtót tárnak, szélest.

Ketten voltak végül, kit még nem kergettek
A várhídon végig, s mert jól ismertek
Mindenféle füvet, követ, gyíkot s főzetet
Maraneon mondta: egy teszt döntsön köztetek.
Készítsetek nekem italt mely elfedez
vizslató szem elől bármilyen termetet.

Munkához fogott hát a két bűbájfőző,
Kondér felett görnyedt, kémlelve gőzölgő,
Bugyborékos trutymót, habzó szarkalábat,
Fél szemmel másikra néha kandikáltak.

Bűzben pácolódtak háromnegyed órát,
Mire mindkettőnek főzete előállt.
Büszkén néztek körbe, mint kik csodát tettek,
Egymásra meg fitymáló pillantást vetettek.

Szólt a király: Lássuk! Kanalat kezükbe!
Kóstolják meg maguk, amit most kifőztek.
Egyikük, mint ivott menten köddé foszlott,
Másikuk meg tétován, döbbenten toporgott.

Színes fények könnyen becsapják szemedet,
Mást keversz a vízbe sárgafűpor helyett.
Gyémántod is, látod, vörösebben villan
Ezüst helyett pedig arany az miből van
Italod, mit főztél nem jó semmi másra
Viszont arra nagyon. Halld hát: Okulásra!

A kiadó megjegyzése:

Ez a vers Gor Felim stílusjegyeit olyan határozottan hordja magán, hogy szinte szükségtelen bármiféle kommentárt fűzni hozzá. Figyeljük meg a ritmizálást, a dalszerű, ám szándékosan esetlen időmértéket! Az eredeti nyelven felettébb idétlenül ható Umphatic Faer és Ianthippus Minthurk neveket a fordító nem tudta megfelelően visszaadni, mivel nyelvünkben nincs megfelelője ezeknek. A végső vicc az ostoba alkimistáról, aki okosabbá szeretett volna válni italától, az interregnum alacsony értelmi képességgel rendelkező közönségére épít, ám a dwemerek ezt határozottan visszautasítanák.

Az eredeti műben utalás volt az egyik dwemer istenre, ám őt még Marobar Sul sem szólította nevén. A dwemerek hitvilága, már ha annak nevezhetjük egyáltalán, a kultúrájuk legrejtélyesebb része.

Ezer év után ez a költemény népszerű kocsmadal lett Sziklaföldön.


Luc

Előző: A hol fontossága

Összefoglaló: A dwemerek ősi meséi

Következő: Chimarvamidium