CsK:Az Anuad magyarázatokkal

Innen: Elder Scrolls Lapok

Az Anuad magyarázatokkal
Anu és Padomay testvérek vándorlása indította el azt a hatalmas és sokáig tartó folyamatot, mely közben megszületett Nir, virágzott a tizenkét világ, létrejött a daedra-, majd sorra az elf (mer) népek, végigsöpört a háború és megszületett Tamriel. (Angol eredetiben ugyanazt a szöveget tartalmazza, mint "Az átfogalmazott Anuad", a magyar változatokat két különböző fordításban közöljük.)
Az elsők testvérek voltak: Anu és Padomay. Beléptek az Űrbe és az Idő elkezdődött.


Mialatt Anu és Padomay vándoroltak az Űrben, a Fény és a Sötétség kölcsönhatása létrehozta Nirt. Anu is és Padomay is gyönyörködtek a megjelenésén, de Ő Anuba lett szerelmes, így Padomay keserűségében elvonult tőlük.

Nir teherbe esett, de még a gyerek megszületése előtt Padomay visszatért, hogy meggyőzze Nirt a szerelméről. Nir közölte vele, hogy ő csak Anut szereti, mire Padomay haragjában megütötte. Ekkor megérkezett Anu, megküzdött Padomay-jal, és kivetette őt az Időből. Nir világra hozta Alkotást, de nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Anu bánatában elrejtőzött a napban, és elaludt.

Ezalatt az élet kisarjadt, és felvirágzott Alkotás tizenkét világában. Hosszú idő elteltével Padomaynak sikerült visszatérnie az Időbe. Meglátta Alkotást, és meggyűlölte. Előrántotta kardját, és sorban szétzúzta mind a tizenkét világot. Anu felébredt, és újra megküzdött Padomay-jal. A hosszú és heves harc Anu győzelmével végződött. Félredobta testvére testét, akiről azt hitte, hogy meghalt, és megpróbálta megmenteni Alkotást azáltal, hogy a tizenkét világ maradványait egybeolvasztotta. Ez lett Nirn, azaz Tamriel világa. Ezen közben Padomay átdöfte a mellkasát egy utolsó döféssel. Anu megragadta testvérét és egymásba gabalyodva örökre kizuhantak az Időből.

Padomay véréből keletkezett a daedra. Anu véréből keletkeztek a csillagok. A kettejük vérének keverékéből keletkezett az aedra (ebből ered a képessége a jóra és a gonoszra, és a fokozott vonzódása az evilági dolgokhoz, szemben a daedrával, akinek nincs kapcsolata az Alkotással.)

Nirn világában minden kaotikus volt. Alkotás tizenkét világának csak két túlélője volt, Ehlnofey és Szissz. Ehlnofey a Mer és Men népek őse, a Szisszek pedig Argonia fái. Nirn eredetileg az egész egy szárazföld volt, közbeszúrt tengerekkel, de óceánok nélkül.

Ehlnofey világának nagy része többé-kevésbé sértetlen maradt Nirn világában, és az ott élők lettek a Mer népek ősapái. Ehlnofey ezen lakói megerősítették határaikat a káosszal szemben, elrejtették a nyugalmas fészküket és megpróbáltak úgy élni, ahogy azelőtt. Más Ehlnofey lakók is kerültek Nirnbe, akik elkeveredtek a zavaros világban dúló nagy felfordulásban, és évekig vándorolva keresték társaikat. Végül is a vándorló ehlnofeyiek ráleltek Ó-Ehlnofey rejtett földjére, ahol legnagyobb csodálkozásukra és örömükre megtalálták az évek óta pompában élő rokonaikat. A vándorló ehlnofeyiek azt várták, hogy az Ó-Ehlnofeyben élők befogadják őket, ezzel szemben kegyvesztettekként tekintettek rájuk, akik elvesztették régi dicsőségüket. Ki tudja milyen okból, de háború robbant ki, ami végigdúlta egész Nirnt. Ó-Ehlnofey lakói ugyan megőrizték őseik erejét és tudását, de a vándorlók létszámbeli fölényben voltak, és megkeményítette őket a fennmaradásért folytatott küzdelem. A háború átszabta Nirn arculatát, elsüllyesztette a szárazföld nagy részét az új óceánok alá. A ma is ismert szárazföldek maradtak csak fenn (Tamriel, Akavir, Atmora és Yokuda). Az Ó-Ehlnofey birodalom, bár elpusztult, lett Tamriel. A Vándorlókból megmaradtak szétszóródtak a maradék három kontinensen.

Az évek során a tamrieli Ehlnofeyekből lettek a merek (elfek):
a dwemer (a mélységiek; vagy más néven törpök)
a chimer (a megváltozottak, akikből kialakultak később a dunmerek)
a dunmer (a sötétek, vagy elátkozottak, avagy a sötételfek)
a bosmer (a zöldek, erdőlakók, avagy az erdei elfek)
az altmer (az öregebbek vagy magasak, avagy magaselfek).

A többi kontinensre vetődött Ehlnofeyekből lettek a Men népek: az északiak Atmorán, a ragadák Yokudán és a tsaescik Akaviren.

Szissz csak szemlélője volt Ehlnofey háborújának, de birodalmainak nagy része elpusztult, ahogy a háború átsöpört fölötte. Egy kis szeglete fennmaradt, és ebből lett Feketemocsár Tamrielben, ám birodalmainak nagy része az óceánba süllyedt.

Végül a Men népek visszatértek Tamrielbe. Az északiak voltak az elsők, ők még Tamriel írott történelmének kezdete előtt meghódították a kontinens északi partjait a legendás Ysgramor vezetésével. Vérvonalának tizenharmadik leszármazottja, Harald király az első, aki felbukkan az írott történelemben. És ezzel a Mitikus Korszak véget ért.


baratis