CsK:Amantius Allectus naplója
Megjelentek az első hajtások. Pontosan kell folytatnom a tápanyagok adagolását.
Tisztán láthatóak a kicsiny ivó levelek. Ez kritikus időszak a fejlődésük során. Majdnem kifogytam a patkányvérből. El kell kapnom még néhányat azokból a mocskos semmirekellő jószágokból.
A fiatal növények serdülőkorba értek. Láthatóan lengedeznek, mintha fuvallatban lennének, habár a levegő a pincémben olyan nyugodt, mint a halál.
Gondot okoz a macskák befogása. Talán át kellene állnom a kutyák felhasználására. Ezek az átkozott ivók roppant nagy étvággyal bírnak.
Ma majdnem megharapott az egyikük. Óvatosabbnak kell lennem.
A teremtményeim nem akarnak táplálkozni. Kísérletképpen felajánlottam az egyiknek egy kicsit a véremből, amit mohón felhabzsolt. A többi ivó kezd elszáradni.
Összegyűjtöttem egy vödör emberi vért a gyógyítótól. Sokat kellett neki fizetnem, hogy tartsa a száját. Az ivók viszont sokkal jobban vannak. Vajon helyesen cselekszem? Ezen növények hasznossága Cyrodiil számára nem kétséges, de lehet, hogy túl nagy lesz az ár.
Életem egyik legnehezebb döntése volt a mai. Elpusztítottam a jegyzeteimet, hogyan lehet ivókat keresztezni. Lyukat nyitottam a tetőn, hogy a nap megsüthesse őket. Egy órával napkelte után mind halott volt. A kísérletem, hogy keresztezzem a vámpírokat növényekkel, kudarccal végződött. Túl veszélyesek voltak.
Két rész sírföld, egy rész hamusó, emberi vérrel keverve. Minden éjjel két órát holdfényben füröszteni.