Atmora

Innen: Elder Scrolls Lapok

Ismertető: Atmora[szerkesztés]

______________________________________________________________________________________________________________________________

Bevezetés[szerkesztés]

Atmora (jelentése "Idős Erdő" Ehlnofex nyelven) amely Tamriel északi részéhez közel található és úgy tartják, hogy az első emberek innen érkeztek Tamrielbe. A nevet az Altmerek rosszul használták, ők Altmora-két ismerik. Ez jelentette a legészakibb szárazföldet, ahol a Mer (Tünde) lakott. Az Északiak "az igazság földje"-ként emlegették eme vidéket. Ez volt az ősi föld minden embernek, hipotetikusan beleértve a Nedéket is. A modern Északiak, Birodalmiak és a Bretonoknak az ősei voltak a Nedék. ______________________________________________________________________________________________________________________________

Történelem[szerkesztés]

Keveset tudunk Atmoráról, ezeket az információkat az ősi mítoszok biztosítják számunka. Az egyik teremtési mítosz szerint Atmora valaha Tamriel része volt. A kontinensek kettéváltak az Ehinofey háború során. Másik Altmeri mítosz szerint Auri-El ott hozta létre az első Tünde királyságot, Ez volt Altmora mielött felemelkedett a menybe. Az Északi hagyomány szerint, az emberek megalakulása után, amikor Kyne belélegzet a világ torkába ők északra vándoroltak Atmora felé. Shor és mások sgeítségével az embereke végül legyőzték a tündéket, A tündék kiüzetve lettek Atmorából és az emberek maguknak követelték a földet.

Ismeretlen az az idő amikor az Atmoriak felfedezték majd újra felvedezték Tamrielt és elkezdtek áttelepülni oda. Ez az áttelepülés több hullámban zajlott le az idők során. Évszázadok óta Tamriel egyfajta "biztonsági szelep" volt azok számára, akik nem maradhattak, bármilyen okból Atmorán. Az utolsó ismert nagyobb vándorlás a késő Merethic korban történt, amikoris Atmorában polgárháború dúlt. Sokan, köztük Ysgramor király és két fia Yngol és Ylgar elhagyták hazájukat és menedéket kerestek a tamrieli konfliktus elől.

Nem sokkal Saarthal megalapítása utánaz Atmoriai telepeseket Hó Elfek mészárolták le. Ez az esemény a Könnyek Éjszakája néven vált ismertté. Ysgramor és fiai elhagyták a várost és visszatértek Atmorára ahol megalapította az Ötszáz Társakat, hogy bosszút áljanak a Hó Elfek ellen. Egy hatalmas hajógyár volt az Atmoriai kikőtő, Jylkurfyk-ban. Ezt a hajógyárat arra használták, hogy olyan flottát építsenek, ami a Társakat átviszi a Szellemek tengerén. Amikor Ysgramom és társai megérkeztek Hsaarik főhöz, amely Tamriel északi partján található, ők elhajtották az elfeket Tamriel északi részéről és továbbmentek legyőzni őket a Solstheim szigeten. A Társak által meghódított terület képezte a modern Égkoszorű részét.

Uralkodása alatt Ysgramor utódja Harald Főkirály az Első Kor második és harmadik századában, Égkoszorú független királyságként működött. Harald lemondott minden Atmorán fellelhető birtokáról és az atmoriai zsoldosok elhagyták Égkoszorút, úgy tartják visszatértek saját hazájukba. AZ atmoraiak továbbra is szeretnének a következő évszázadokban is beutazni Égkoszorú területére, beleértve Ysmir Wulfharth-ot is, de az utazók száma idővel csökkenne. AZ utolsó atmóriai invázió Tamriel ellen Első Kor 68. évében lett bejegyezve. Ekkor ugyanis két holttestekkel megrakott atmoraiai hajó könyörgőt Tamrielnek, hogy nyissanak számukra egy kikötőt odaát. Feltételezhetőleg az utolsó bevándorló Atmorából a történelem szerint ismert Tiber Septim volt a Második Kor kilencedik századában. A legendák szerint Égkoszorúba hajózott és fiatal éveit az Északiak között töltötte.

Nagyjából Ysgramor vándolrásának idején kezdődött el Atmora kontinens megmagyarázhatatlan nagyvolumenü éghajlatváltozása, amit a kontinens pusztulásának hírnökeként tartottak. Az egykoron zöld, bár hűvös földrészként ismert Atmorát fokozatosan legyőzte a "Fagyesesés" és ez az esemény nagyrészt lakhatatlanná is tette. Beköszöntött az állandó fagy ideje.

Néhány felvetés szerint a Harmadik korszakban és utána a kontinens még mindig lakott volt, de az expedíciók, amit a kora Harmadik Kor közepén és végén indítottak csak állandó téli helyeket kismennyiségű élettel, emberi jelenlét nélkül találtak. Atmora már nem volt képes életet adni egy civilizált életnek, így akik úgy gondolták, hogy nem akarnak Tamrielbe költözni, a klímaváltozás még őket és rákényszerítette arra, hogy Atmorát elhagyják. ______________________________________________________________________________________________________________________________

Társadalom[szerkesztés]

A kora északi társadalom az Atmoriai társadalmat tükrözi. Számos északi vett át szokásokat Atmorából és kontinens kultúráját nagy hatással volt egész Tamrielre. Az atmoriaiak tengerjáró népek voltak. Nem rendelkeztek tudással a mezőgazdaságban emiatt csak a vadászatban tudták ellátni életfentrató szükségleteiket. Ezek lehettek okai az állandó háboruskodási kényszernek. Az atmoriaiak szintén az írástudás előtti társadalmakhoz voltak hozzárendelve. Nem rendelkeztek saját hivatalos írásrendszerrel, ABC-vel. Ysgramor megalkotta és kifejlesztette az északi beszéd rovásírású írásrendszerét, amit átültetett az elfekre. Őt tette miat, Ysgramor-t tekintink az első embertörténésznek. Az atmoriaiakat egy fajnak tekintették, de felvetések voltak arra, hogy régiónként vannak elkülünölő faji csoportok például a "göbös hosszú nép”, akiknek "vöröses bőrük olyan, mint a hajnali napfelkelte". Ők Atmora keleti szegletében laktak.

A Tamrielben élő atmoriai telepesek magukkal hotak számos tradíciót, mint a névadó szertartások vagy az állatimádás vallása. Istennek tekintették a solymot, farkast, kigyót, lepkét, baglyot, bálnát, medvét és a rókát, de mindne állat közül a legkiemelkedőbb a sárkány volt. A Sárkánykultusz viráfzásakor a Sárkányháború elött a sárkány papok ugyanolyan hatalommal bírtak, mint a királyok. Uralkodtak az általuk imádott sárkányok helyett. Atmorában a papok tiszteletet követeltek és olyan szabályokat vezettek be, amik megörzik a békét az emberek és sárkányok között. Tamrielben azonban zsarnokként uralkodtak és tényleges rabszolgákká tettét a lakosság többi részét. Az Atmoriaiak hoztak magukkal démon mítoszokat is, főleg, ami Herma-Morával az "erdei ember" foglalkozik és ezek a mítoszok az északi panteon részévé váltak. ______________________________________________________________________________________________________________________________

Jegyzet[szerkesztés]

  • Vivec 36. leckéjének 17. szentbeszédében Vivec azt írja ő és Nerevar elutazott az Idős Erdőbe ahol nem találtak semmit, "csak fagyott szakállú királyokat."