CsK:Vivec 36 leckéje 16. prédikáció
A Vezér keresztül-kasul barangolt Mourning Holdban, a tanult leckékkel birkózva, melyek ide-oda csúszkáltak az agyában. Nem tudta mindig pontosan tartani a szavakat, s tudta hogy ez veszélyes. Meg akarta találni Vivecet, az ő urát és mesterét, Veloth dicsőségének megtestesítőjét, s végül meg is találta a Hamis Gondolatok Templomában. Ott épp mechanikus ollók vágták Vivec haját. Egy kolduskirály hozta szövőszékét, s a tincsekből egy hiányos képet készített a felnőttkorról és a halálról.
- Miért teszed ezt, uram? - kérdezte Nerevar.
- Hogy helyet teremtsek a tűznek - válaszolta Vivec.
A vezér látta, hogy magán kívül van, bár nem a fenyegető új erő miatt. Az arany harcos-költő épp a Víz Arcát gyakorolta, melyet a dreughktól tanult még születése előtt.
- Így akarod távol tartani magad a tűztől? - kérdezte Nerevar.
Vivec így válaszolt:
- Így látom meg az igazságot. Azt, valamint helyemet Padhome oltárán itt, a Hamis Gondolatok házában, s mindezt úgy teszem, hogy átláthassak saját titkaimon. A Víz Arca sohasem hazudik. Az óceánból jön, amely túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy gondolkodjon, nemhogy hazudjon. A mozgó víz a reszketése által hasonlít az igazsághoz.
- Attól tartok gondolataim elcsúsznak. - szólt Nerevar.
- Akkor erőltesd meg magad - mondta Vivec.
Így, hogy a vezér megnyugtassa az elméjét, kiválasztott egy csatabárdot a Harc Polcairól. Elnevezte, majd továbbállt, s az első hold felé vette az irányt.
Ott Nerevart a Kráterek Parlamentje fogadta, kik csupán névről ismerték őt, s rossz néven vették jelenlétét, mivel arra született, hogy uralkodója legyen a földnek, ebbe pedig beletartozott az ő hazájuk is, a holdbéli birodalom. Körülötte mozgolódtak, mintha tőrbe akarnák ejteni.
- A hold nem ismeri el sem a koronákat, sem a kormánypálcákat - mondták - sem a lenti királyság követeit, mint ahogy oroszlánt, kígyót, s matematikust sem. Mi azoknak a sírjai vagyunk, kik vándoroltak, s létrehozták az ősi országokat. Nem kívánunk sem királynőket, sem trónokat. A te megjelenésed határozottan naptól eredő, s mint ilyen, a lopott ötletek könyvtára. Mi nem vagyunk sem könny, sem bánat. A mi változásunk oly módon történt, ahogy az meg volt írva. Te vagy a Vezér, s mi nem látunk szívesen.
Eztán Nerevar addig kaszabolta a sírok szellemeit, amíg csak bírta szusszal, s Parlamentjük nem tudott többé új törvényeket hozni.
Azt mondta:
- Én nem vagyok egyike a rabszolgáknak, kik csak úgy eltűnnek.'
A Parlament tagjai közül csak néhányan élték túl a vezér támadását.
Egy megmaradt Kráter így szólt:
- A kisajátításban nincs semmi új. Minden magától történik. Ez az ismétlődő elem semmilyen körülmények között nincs kapcsolatban a hősi mítosszal. Nem cselekedtél kreatívan; a sorsod súlya alá zuhantál. Mi sírok vagyunk, de nem koporsók. Ismerd el a különbséget. Neked csak többet kell ásnod, és nem engedned, hogy a szellemek a földben élhessenek tovább. Követeléseid nem mások, mint gyarló események tömkelegei. Azért bírál a föld, mert a csoda trónján ülsz. Sebezz minket jobban, ám halálunk helyett csupán komiszságra lelsz.
A szavak vége: ALMSIVI
|
Összefoglaló: Vivec 36 leckéje |
Következő: Vivec 36 leckéje 17. prédikáció |
