CsK:2920. - Napkorona (VII)
A Elder Scrolls Lapok wikiből
2920. Napkorona havának 4. napja
Cyrodiil, a Birodalmi Város
III. Reman császár és a potentátus, Versidue-Shaie a Birodalmi Kert körül csatangoltak. Szobrokkal és szökőkutakkal díszített északi kertek épp megfeleltek a császár hangulatának, valamint a leghűvösebb földterületek voltak a városban a nyáridő tetőpontja idején. Kékesszürke és zöld, merev stílusú, lépcsőzetes virágágyások tornyosultak körülöttük, amerre sétáltak.
- Vivec megegyezett a herceggel a béke feltételeiben - mondta Reman. - A fiam két héten belül visszatér.
- Ez kitűnő hír - válaszolt a potentátus óvatosan. - Remélem, a dunmerek elfogadják a feltételeket. Esetleg kérhetnénk többet. Az erődöt a Fekete Kapunál például. De feltételezem, a herceg tudja, mi ésszerű. Ő nem sorvasztaná el a Birodalmat, csak hogy béke legyen.
- Gondolkoztam mostanában Rijjáról, és hogy mi vihette rá arra, hogy összeesküvést szőjön az életem ellen - mondta a császár, s megállt, hogy megcsodálja a rabszolga Alessia Királynő szobrát, mielőtt folytatta. - Egyetlen dologra gondolhatok, ami érthetővé teszi ezt, hogy túlságosan is csodálja a fiamat. Meglehet, hogy szeretett engem a hatalmamért és a személyiségemért, azonban a fiam fiatal és csinos, és egy napon megörökli a trónomat. Arra gondolhatott, hogy ha halott lennék, neki lehetne egy császára, aki egyszerre fiatal és hatalmas.
- A herceg... benne volt az összeesküvésben? - kérdezte Versidue-Shaie. Bonyolult játszma volt előre látni, hol csaphat le legközelebb a császár üldözési mániája.
- Óh, nem hiszem - mondta Reman mosolyogva. - Nem, a fiam nagyon szeret engem.
- Tájékozott vagy afelől, hogy Corda, Raja (sic!) húga Morwha konzervatóriumának beavatottja Hegathe-ben? - kérdezte a Nagyúr.
- Morwha? - kérdezte a császár. - Elfelejtettem, melyik isten is az?
- A yokudanok életerőtől duzzadó termékenység-istennője - válaszolt a potentátus. - De nem olyan életerős, mint Dibella. Álszemérmes, de minden bizonnyal szexuális.
- Torkig vagyok az életerős nőkkel. A császárnő, Rijja, mind túl életerősek, életerősek a szerelmi irányításhoz, életerősek a hatalomhoz - a császár megvonta a vállát. - De egy kiképzett hercegnő bizonyos egészséges étvággyal tökéletesnek hangzik. Mit is mondtál a Fekete Kapuról?
2920. Napkorona havának 6. napja
Thurzo Erőd, Cyrodiil
Rijja csendesen állt, és a hideg követ bámulta, amíg a császár beszélt. Még sohasem látta a lányt ilyen sápadtnak és szomorúnak. Igazán elégedett lehetne, hogy szabadon engedték és visszatérhet szülőföldjére. Ha most elindul, még Pörölyföldre érhet a Kereskedő-Fesztivál idejére. Úgy tűnt, hogy a császár egyetlen szava sem váltott ki belőle semmiféle reakciót. A másfél hónapos tartózkodás Thurzo Erődjében úgy látszik elpusztította a szellemét.
- Gondolkoztam - mondta a császár végül. - Húgod, Corda feljöhetne a palotába egy időre. Azt hiszem, jobban kedvelné, mint a konzervatóriumot Hegathe-ben, nem gondolod?
Reagálás, végre. Rijja állati gyűlölettel nézett a császárra, rávetve magát dühében. A körmei hosszúra nőttek, mióta be volt börtönözve, és végigszántotta velük az uralkodó arcát belemélyesztve körmeit szemeibe. A császár felüvöltött fájdalmában, és az őrök lerángattak róla Rijját kardjuk markolatával ütlegelvén, amíg eszméletét nem vesztette.
Azonnal hívták a gyógyítót, de III. Reman császár elvesztette jobb szeme világát.
2920. Napkorona havának 23. napja
Balmora, Morrowind
Vivec kiemelkedett a vízből, érezve, hogy a nap melegét lemosta bőréről, és elvett egy törölközőt egyik szolgájától. Sotha Sil az erkélyről figyelte öreg barátját.
- Úgy néz ki, hogy összeszedtél egy pár új forradást, mióta utoljára láttalak - szólalt meg a varázsló.
- Azurára mondom, nem fordul elő többet mostanában - nevetett Vivec. - Mikor érkeztél?
- Kicsivel több, mint egy órája - mondta Sotha Sil, lesétálva a lépcsőn a víz széléhez. - Azt gondoltam, hogy eljövök befejezni a háborút, de úgy tűnik, megtetted nélkülem.
- Igen, nyolcvan év elég hosszú idő a szakadatlan háborúhoz - válaszolt Vivec, megölelve Sotha Silt. - Engedményeket tettünk, de ők is. Amikor az öreg császár halott lesz, talán beléphetünk az aranykorba. Juilek herceg nagyon bölcs a korához képest. Hol van Almalexia?
- Összeszedi Mournhold hercegét. Holnap délutánra itt kell, hogy legyenek.
A férfiak csak egy sóhajtásra távolodtak el a palota sarkától, máris egy lovas közeledett a városon keresztül, a főbejárat irányába. Nyilvánvaló volt, hogy az asszony már jó ideje keményen lovagolt. A dolgozószobában találkoztak vele, ahová berontott, nehezen lélegezve.
- Elárultak minket - zihálta. - A Birodalmi Hadsereg elfoglalta a Fekete Kaput.
2920. Napkorona havának 24. napja
Balmora, Morrowind
Tizenhét éve, mióta Sotha Sil Artaeumba távozott, ez volt az első alkalom, hogy Morrowind Tribunaljának mindhárom tagja egyazon helyen találkozott. Mindhárman azt kívánták, bárcsak mások lennének összejövetelük körülményei.
- Ahogy hallottuk, mialatt a herceg visszatért Cyrodiilba délen, addig egy második birodalmi sereg jött le északról - mondta Vivec komor arcú honfitársainak. - Ésszerű a feltételezés, hogy Juilek nem tudott a támadásról.
- De azt sem ésszerűtlen feltételeznünk, hogy el akarta terelni a figyelmünket, amíg a császár megindította a támadást a Fekete Kapu ellen - mondta Sotha Sil. - Ezt a fegyverszünet megszegésének kell tekintenünk.
- Hol van Mournhold hercege? - kérdezte Vivec. - Meghallgatnám a véleményét a problémával kapcsolatban.
- Az Éjanyával találkozik Tel Aruhn-ban - mondta Almalexia halkan. - Mondtam neki, hogy várjon, és előbb veled beszéljen, de azt mondta, hogy ezzel a problémával már épp elég hosszú ideig vártunk.
- Belekeverné a Morag Tongot? Egy külső ügybe? - Vivec a fejét rázta, és Sotha Silre nézett: - Kérlek, tedd meg, amit tudsz. Egy bérgyilkosság csak ronthat az ügyön. Ezt a problémát vagy diplomáciával vagy háborúval kell elrendezni.
2920. Napkorona havának 25. napja
Tel Aruhn, Morrowind
Az Éjanya Sotha Sillel találkozott fogadótermében, csak a hold világította meg őket. Kegyetlenül gyönyörű volt egy egyszerű fekete selyemköpenybe öltözve, ahogy végigheveredett a kereveten. Udvariasságból elbocsájtotta vörös köpönyeges őreit, és borral kínálta a varázslót.
- Épphogy csak elszalasztottad barátodat, a herceget - suttogta. - Nagyon boldogtalan volt, de azt hiszem, meg fogjuk oldani ezt a problémát a számára.
- Felbérelte a Morag Tongot, hogy gyilkolják meg a császárt? - kérdezte Sotha Sil.
- Te azonnal a lényegre térsz, ugye? Ez jó. Szeretem az egyenes beszédű embereket: ez oly rengeteg időt takarít meg. Természetesen nem vitathatom meg veled, miről beszélgettünk a herceggel - mosolygott. - Ez ártana az üzletnek.
- Mi lenne, ha ugyanannyi aranyat ajánlanék azért, hogy ne öljétek meg a császárt?
- A Morag Tong Mephala dicsőségéért és a haszonért gyilkol - mondta az Éjanya, a pohár borába beszélve. - Mi nem pusztán gyilkolunk. Az szentségtörés lenne. Ha egyszer a herceg aranya megérkezett három napon belül, mi elvégezzük az üzlet ránk eső részét. És attól tartok, nem álmodozhatunk arról, hogy szórakozzunk egy készpénzes ajánlattal. Noha éppannyira üzletemberek vagyunk, mint vallásos rend, mégsem adjuk meg magunkat a kereslet-kínálat szabályának, Sotha Sil.
2920. Napkorona havának 27. napja
A Belső-tenger, Morrowind
Sotha Sil két napja a vizet nézte, egy bizonyos hajóra várva, és most végre meglátta. Egy nehéz gálya Mournhold zászlajával. A varázsló beszívta a levegőt, és benntartotta, amíg a hajó elérte a kikötőt. Lángnyelvek emelkedtek alakja körül, elváltoztatva hangját és a daedrothokéhoz hasonlóvá alakította.
- Hagyd el a hajódat! - ordította. - Ha nem akarsz elsüllyedni vele!
Igazából Sotha Sil fel is robbanthatta volna a hajót egy egyszerű tűzlabdával, de úgy döntött, hogy nem siet, esélyt ad a legénységnek, hogy a meleg vízbe vesse magát. Amikor már biztos volt benne, hogy senki élőlény nincs a fedélzeten, összpontosította energiáit egy pusztító hullámba, hogy felkorbácsolja a levegőt és a vizet. A hajó és a herceg Morag Tongnak szánt fizetsége elsüllyedt a Belső-tenger fenekére.
- Éjanya - gondolta Sotha Sil, ahogy tovalebegett, hogy riassza a kikötőmestert, hogy néhány tengerész kimentésre szorul -, mindenki meghajol a kereslet-kínálat szabálya előtt.
Az év története az Utolsó Termés kötetében folytatódik.
|
Előző: 2920. - Évderék (VI) |
Összefoglaló: 2920. - Az Első Kor utolsó éve |
Következő: 2920. - Utolsó Termés (VIII) |
